Isten egészen más, mint a világ: Isten szent, mindenható és örökkévaló.
A Biblia elsősorban Istenről mondja, hogy szent. Azt fejezi ki ezzel, hogy ő végtelenül más, mint a világ: transzcendens, e világ feletti valóság, a lét teljessége. Ő a tökéletes szépség, jóság, igazság, szeretet. A földi dolgok annyiban nevezhetőek szentnek, amennyiben azok Istennek átadottak. Isten szentsége, erkölcsi tökéletessége feladat az ember számára. Elérhetetlennek látszó cél, hogy önmaga szentté váljon, Isten mégis erre hív, hogy neki szenteljük életünket, céljainkat, önmagunkat.
Életeteket ne szabjátok múltbeli vágyaitokhoz, amikor még tudatlanságban éltetek, hanem mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között; mert meg van írva: „Szentek legyetek, amint én is szent vagyok.” (1 Pét 1,14-16)
Isten örökkévaló. E világban mindennek van kezdete és vége. Születés és halál, keletkezés és elmúlás határolja minden létező létét. Isten nem keletkezett és nem múlik el soha. Jézus szavai így fejezik ki ezt a különbséget az ember léte és az Isten léte között: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. (Jn 8,58) Isten az örök jelenben él. Az elmúlt évmilliárdok és az eljövendő korok Isten előtt az örök jelenben vannak. Mintha egy kör közepéből szemlélnénk a kör ívét: minden pontja egyforma távolságra van tőlünk. Isten örökkévalósága egyben azt is jelenti, hogy Ő az időn kívül létezik, Ő alkotta az időt. A Biblia első mondata így fejezi ezt ki: Kezdetkor teremtette Isten... A kezdet az a pillanat, amikor az idő létrejött. A teremtett dolgok az időben léteznek, Isten az idő felett.
