A Szentírás az Istentől sugalmazott könyvek gyűjteménye.
A Biblia a világ legismertebb könyve, melyet a legtöbbször adtak ki és a legtöbb nyelvre fordítottak le. A világon a legtöbb szobor, festmény, zenemű ennek a könyvnek a történeteiből készült. Évről évre több millió példányt adnak el belőle. Nagyjából 50 szerző írta kb. ezer éven keresztül. Maga a “biblia” szó azt jelenti, “könyvek” - mivel több (73 db) könyv gyűjteménye. Számos kifejezés eredetét ebben a könyvben találjuk, amit a mai napig még a nemhívők is használnak a hétköznapi beszédünkben: mózeskosár, matuzsálemi kor, bűnbak... Fontosabb történeteinek ismerte az általános műveltséghez tartozik, és jól jöhet akár egy tévés vetélkedőben is.
A Szentírás azonban számunkra sokkal többet jelent ennél: az a könyv, ami Isten üzenetét tartalmazza. Jó, ha rendszeresen olvassuk, de nem mindig könnyű megérteni. Az Újszövetséggel, Jézus tanításával még könnyű dolgunk van, de az Ószövetség már sok olyan történetet és tanítást tartalmaz, ami a mai ember számára talán idegennek tűnik. Gondoljunk arra, hogy Isten például állatáldozatokat követel magának, haragjában csapásokkal sújtja, elpusztítja aki szembe fordul akaratával. Az ószövetségi zsidónak meg volt engedve, hogy több felesége legyen, rabszolgát tartson. Vagy épp a teremtéstörténet is úgy tűnik, hogy ellentmond a világ keletkezésével kapcsolatos tudományos ismereteinknek. Valóban lehetséges, hogy mindez Isten üzenete volna?
A Szentírás megértéséhez fontos tudnunk - amiről már korábban is esett szó - hogy Isten fokozatosan nyilatkoztatta ki magát a történelemben, így az ószövetségben még sok olyan gondolat található, ami nem Isten üzenete, hanem az emberektől való. Krisztus tanításának fényében tudjuk eldönteni egy-egy esetben mi tekinthető kinyilatkoztatott igazságnak. Másrészt fontos ismernünk a könyvek műfaját (pl. a teremtéstörténet nem egy tudományos leírás, hanem egy Istent dicsőítő himnusz), a keletkezés körülményeit és az adott történelmi kort. Ebben segítenek az egyes könyvekhez tartozó bevezetők és a lábjegyzetek is. Olvassuk ezeket is, hogy helyesen érthessük a Szentírást. A mai emberhez talán a bölcsességi írások (pl. Prédikátor, Példabeszédek könyve) állnak a legközelebb az Ószövetség könyvei közül. Ha az Ószövetséget vesszük kezünkbe, érdemes ezekkel kezdeni az olvasást.
“A Szentírásban az Egyház szüntelenül megtalálja táplálékát és erejét, mert nem csupán emberi szót, hanem ami valójában: Isten Igéjét kapja benne.” (KEK 104)
